A por fluidizációs állapota közvetlenül meghatározza a porbevonatok egyenletességét, adhézióját és megjelenési textúráját, amely a permetezési folyamat központi láncszemeként szolgál. A megfelelő fluidizáció a szuszpendált port „folyékony{1}}szerű” állapotban tartja, biztosítva a por stabil kisülését és egyenletes elektrosztatikus adszorpcióját a permetezés során. A rendellenes fluidizáció azonban koncentrált bevonathibákat vált ki.
Az elégtelen fluidizáció hajlamos por agglomerációt okozni, ami lyukakat, narancsbőrt vagy egyenetlen vastagságot eredményez a bevonatban a permetezés után; súlyos esetekben a permetezés elmaradását és az aljzat expozícióját eredményezheti. A túlzott fluidizáció viszont növeli az ultrafinom por arányát, ami nem csak anyagpazarlást okoz, hanem csökkenti a por tölthetőségét is, aminek következtében a bevonat rossz tapadása és könnyű hámlása következik be.
A célzott megoldások három kulcsfontosságú szempontot foglalnak magukban:
Először is, a fluidizációs paraméterek vezérlése-beállítja a légnyomást a porszemcseméretnek megfelelően, általában 0,05–0,1 MPa fluidizációs nyomást tartva, és rendszeresen ellenőrizze a fluidizációs lemez légáteresztő képességét.
Másodszor, optimalizálja a por tárolását, hogy megakadályozza a nedvesség felszívódását és agglomerációját; A nedvesség-felszívott port előzetesen meg kell szárítani, át kell szitálni, majd használatba kell venni.
Harmadszor, szabványosítsa a berendezés karbantartását-, naponta tisztítsa meg a maradék port a fluidizációs tartályban, és havonta ellenőrizze, hogy a fluidizációs lemez nincs-e eltömődve vagy sérült, hogy biztosítsa az egyenletes levegőeloszlást.
A jó minőségű bevonatok előfeltétele a stabil porszerű fluidizáció. A precíz paraméterszabályozás, a szabványosított alapanyag-kezelés és a berendezés rendszeres karbantartása révén hatékonyan elkerülhetők a fluidizációs problémák, és javítható a bevonatok minősítési aránya.
